Futok, futok és futok,
De akárhova is bújok.
Megtalál
És annyiszor érzem, hogy eljön a halál.
Az erdőbe rohanok,
A szívem őrült gyorsasággal veri a tam-tamot.
Hallom, hogy közelít felém,
Majd egy ágreccsenés.
Ismét rohanni kezdek a sötét erdőben.
Elbotlok egy kiálló fa gyökerében,
És tudom, hogy az üldözőm a hátam mögött van
Mellettem van.
Egy éles fájdalom a hátban,
Majd a hasban.
Fejemet hátradönti,
Hideg penge a nyakamat érinti.
Csurog a vér,
Ömlik a vér,
Én pedig fuldokolva zuhanok előre,
Majd minden sötétülni kezd körülöttem.
Vérrel telik meg a tüdőm,
És nem kapok levegőt.
Üldözőm gonosz kacaját hallom,
Majd végleg elnyom az „álom”.
2010. május 16., vasárnap
Vers: Vége
Bejegyezte: gicus19 dátum: 15:15
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése